Mind tudjuk, hogy az anya (az elsődleges gondozó) szerepe milyen meghatározó egy gyermek fejlődésében.

Csakúgy mint az apáé, a nagyszülőké és a pedagógusoké. Mindenkié, aki rendszeresen időt tölt vele.

Amikor a kisfiam két éves korában felerősödtek a szenzoros tűnetek és jöttek a „ hisztik ”, amikor nem beszélt még 3 évesen , amikor folyamatos ingerkeresésben volt és én megoldást keresve jártam alapítványoknál, gyermekpszichológusnál, neurológusnál, csecsemő konzulensnél és mozgásterapeutánál a következő kérdésnek álcázott vá(dakat)laszokat kaptam: elég következetesen nevelem? rendszerben van ez a gyerek? császárral szültem? elmúltam 30? látott már a gyerek életében tvt? mondókázok eleget? olvasunk mesét? Ha ...

Amikor megkaptuk a szenzomotoros diszfázia (akadályozott beszédfejlődés, beszédértés és beszédkimenet nehézségek) diagnózist egy nagyon kemény másfél év volt mögöttünk. Másfél év, amikor MINDEN szakember azt mondta, hogy várjunk még, hogy van egy ismerőse, akinek a gyereke 4 évesen beszélt, hogy majd a közösségben. A szomorú tény, hogy ezt hallottuk az alapítványi felméréseken, és logopédustól is. És persze ezt is akartuk hallani, azt akartuk hinni, hogy a gyerekünkkel minden rendben van, hogy ez a könnyed, nyugalmas, „ábrándosan nézem, ahogy nő és fejlődik a gyerekem” állapot a miénk maradhat. Éppen ezért jórészt elnyomtam magamban Bea hangját, aki kedvesen és részletesen figyelmeztetett, amikor Bence két éves lett. ...

 Ha igazán őszinte akarok lenni magamhoz, akkor ennek (rögtön a fenekem után ;) ) köszönhetem a férjemet. Neki a „jószívű, hippi” tetszett, aki vagyok. Értsd: szociálisan elég érzékeny és mindent elejt, nekimegy, elhagy. Ezek mind szenzoros „tünetek”, amik láss csodát szeretnivaló tulajdonságokká váltak.

Amikor szenzoros integrációs zavarral diagnosztizálják a gyerekünket az első kérdésünk az, hogy jó, jó most lehet, hogy egy kicsit nehéz, de felnőtt korára rendben lesz? Jelentem igen. Mindjárt ki is fejtem:

Mind arra vágyunk, hogy a gyerekünk találjon párt, barátokat, legyen családja, olyan karrierje, amiben sikeresnek mondható és még élvezi is. Vagyis, hogy boldoguljon az életben. Én is ezt kívánom a fiaimnak. Az ...

Nem tudom hogy csinálod, bárcsak segíthetnék....Ha annyi százasom lenne ahányszor hallattam már ezeket a mind a kettőnk számára lehúzó mondatokat, már vehettem volna.....2 logopédiai órát :) Drága ez a fejlesztés no. Tudom az ember nem nagyon tudja, hogy mit mondjon, vagy hogy hogyan segítsen, meg zavarban is van és szeretne valahogy kievickélni ebből a szituációból. De ezekre a mondatokra az egyedüli adható válasz, a köszi minden rendben, a persze, hogy te is bírnád és a nem, köszi, nem tudsz segíteni.

Pedig az az igazság, hogy minden S NI anyának nagy szüksége van segítségre . F őleg a diagnózist követő első évben (amíg kiismeri magát, feldolgozza a hírt és beáll a fejlesztés és új életmód) és ha 1 vagy 2 gyereke 6 év ...

Ugyan az újabb kutatások MRI-n már kimutattá k a két rendellenesség közötti agybéli különbséget, de hát a diagnosztizálás egyelőre nem MRIn történik. Ráadásul mivel az autisták 90%a szenzoros (az érzékelés zavara) is, sokszor a szenzoros tünetekkel azonosítják az autizmust (pl válogatás, lábujjazás, hangokra való érzékenység). Mégis a szenzorosok 50-70%-a nem rendelkezik más neurológiai diagnózissal (lsd autizmus, vagy adhd).

Tovább komplikálja a helyzetet, hogy sok szociális tűnet, mint a szociális túlérzékenység, a nehezebb szemkontaktus, az esetleges szocializációs nehézségek (pl a tömeg miatt) szintén megjelenhetnek a szenzorosknál is . A szemkontaktus hiányát/nehézségét okozhatja szociális szorongás, vagy ...

Gyakori probléma, hogy a szenzoros (autista, adhds) gyerekek nem szeretik a húst, a textúrája miatt. De a gyerekeknek és főleg a fiúknak több proteinre és zsírra van szükségük . Szóval kéne az a hús. 

A nagyobbikom nem ette a húst, a kisebbik egy időben meg csak azt ette, úgyhogy univerzális megoldást kerestem és találtam egy heti 5 perces megoldást. Abból indultam ki, hogy a szenzoros gyerekek jó része csak csirke nuggetset eszik, tehát annak a textúrája az elérendő. A trükk tehát abban rejlik -szerintem, hogy a húst nem daráljuk, hanem daraboló géppel szabad szemmel nem látható rostokra szedjük és kiszedegetjük belőle az esetleg megmaradt inakat, liszttel egyneműsítjük. Íme:

Az eljárás:

1. 2 db tanyasi, vagy egy darab sima ...

A napokban rábukkantam egy másfél évvel ezelőtti - ki nem rakott bejegyzésemre. Nem raktam ki, mert szégyelltem. Holott sem nekem, sem a gyerekemnek semmi szégyellnivalónk nincs! A cikket ez a bejegyzés ihlette*: 

Nem bírom már....

Egy újabb összeomlás, egy újabb oviról derül ki, hogy lehet, hogy nem fog menni, egy újabb alvásmentes éjszaka. Nem bírom már.. ki is mondom, a gyerek füle hallatára. Pedig csinálom, 10 perc után már ott ülök a szőnyegen a gyerekkel és a romokat takarítom. A nappaliból és magamból is. Hiba volt kiabálni és hiba volt ilyet mondani előtte. De ugyanakkor tudom, hogy ezt rajtam kívül senki nem csinálná, nem bírná. És nincs segítség, és csinálni kell, és vinni kell és meghallgatni kell...És csinálom és ...

Kevés ijesztőbb dolog van egy anya számára, mint amikor a gyerek nem eszik, amikor nem tudod táplálni, vagy ha igen, akkor is csak sült krumplin él. Ráadásul tehetetlennek is érzed magad: egy gyereket nem lehet erőszakkal megetetni. Az erős válogatás (vagy épp a folyamatos evés) tipikus szenzoros tünet: a gyerek válogat textúra, íz és szagok alapján. Cikksorozatunk második része az evéssel foglalkozik ( nézd meg összefoglalónkat a meltdownról/összeomlásról )

  Honnan tudjuk, hogy nem csak válogatós, hanem szenzoros, szelektív evő problémánk van?

• Ha tíznél kevesebb féle ételt eszik és nehezen próbál ki új ízeket
• Ha az étel látványától, szagától, textúrájától rosszul van, öklendezik
• Csak egy féle textúrájú ...

Csak az utóbbi években kezdtünk el arról beszélgetni, hogy a kisgyermek érkezése igenis megrendíti a házasságokat: új szerepek, új életstílus.  A nagyszerű Palya Bea beszélt először nyíltan arról, hogy még az erős házasságok is válás-közeli állapotba kerülhetnek ebben a helyzetben, ami persze nem jelenti azt, hogy nem lehet ebből pozitívan kijönni és jól működő házasságban élni.

Különösen igaz ez az SNI gyermeket nevelő családokra. Egyes amerikai statisztikák szerint a válások aránya 65-80%. Megrendítő számok, de csak számok: egy jelenségre hívják fel a figyelmet.

Persze, persze a fáradtság, meg nincs idő... de az az igazság, hogy a sokezer SNI anya facebook vitáiból (éppen ezért a cikk elsősorban az anyák, vagy ...

Gyakran szülőként a meltdown/dühroham tűnik (rögtön az alvás után) a legnagyobb kihívásnak. Nehéz megérteni, nehéz elhinni, hiszen a környezet, beleértve a szakembereket is hajlamos ezt hisztiként értékelni.

Pedig itt szó sincs hisztiről , a meltdown (összeomlás, dühroham) az ingerekre különösen érzékeny szenzoros gyerekek válasza a túl sok zajra, hangra, emberre, fényre stb. A túl sok inger hatására a gyermek lezár, elmenekül a szituációból   és bekapcsol az agya úgynevezett amigdala része , stressz választ ad (fight flight freez or fawn) . Ahogy a neve is mutatja a gyerek valamilyen módon menekül a számára félelmetes/fájdalmas szituációból: sír, kiabál, megszökik, elbújik, lezár, esetleg verekszik, lökdösődik . Erről nem ...