Amikor megkaptuk a szenzomotoros diszfázia (akadályozott beszédfejlődés, beszédértés és beszédkimenet nehézségek) diagnózist egy nagyon kemény másfél év volt mögöttünk. Másfél év, amikor MINDEN szakember azt mondta, hogy várjunk még, hogy van egy ismerőse, akinek a gyereke 4 évesen beszélt, hogy majd a közösségben. A szomorú tény, hogy ezt hallottuk az alapítványi felméréseken, és logopédustól is. És persze ezt is akartuk hallani, azt akartuk hinni, hogy a gyerekünkkel minden rendben van, hogy ez a könnyed, nyugalmas, „ábrándosan nézem, ahogy nő és fejlődik a gyerekem” állapot a miénk maradhat. Éppen ezért jórészt elnyomtam magamban Bea hangját, aki kedvesen és részletesen figyelmeztetett, amikor Bence két éves lett. Szerencsére azért a tudatom mélyén megmaradt a hang és valóban addig mentem, amíg segítséget nem kaptunk.

De tény, hogy azóta sem tudom feldolgozni azt az elveszett másfél évet, ott a gyerek fejlesztése és fusztrációja szempontjából legfontosabb másfél év veszett ott el. Éppen ezért azóta én vagyok Bea. Szólok. Szólok a játszótéren, szólok a Facebook csoportokban és örömmel látom, hogy egyre több szakember is mellénk áll és a külföldi (értsd Magyarországon kívül mindenhol) protokollt követve a 2 éves kort szabja meg a beszéd beindulásának felső határának. Nagy öröm, hogy egyre több az olyan logopédus is, aki már akár másfél-2 évesen is foglalkozik gyerekekkel.

Kinek a nehezebb?

Sokszor hallom, hogy mikor beszél már végre? Hogy milyen nehéz szülőként találgatni, végighallgatni. Igen, nagyon nehéz, de a gyereknek sajnos sokkal-sokkal nehezebb. Egy beszédértési gondokkal küzdő gyereknek olyan az élete, mintha Kínában élne és ott próbálna boldogulni: nem tudja elmondani, hogy fáj, ha éhes, nem tud játszani a kortársaival, akik már verbalitást igénylő játékokat játszanak. Én egyetértek dr Greennel, és hiszem, hogy minden gyerek a tőle telhető legjobbat nyújtja, nagyon meg akar felelni. Ő nem lusta, nem fiú, a szülei nem nemtörödömök és nem az a gond, hogy túl sok tévét néz. Ő nem tud beszélni. Hogy emögött milyen gond húzódik meg azt szakember dolga megállapítani, a mi feladatunk eljutni oda.

Hova ez a nagy siettség, majd az oviban kap logopédiát

Nem csak, hogy a fejlesztés lesz nehezebb, de rengeteg olyan kísérőjelenség is rárakódik szegény gyerekre, amit csak komoly munkával tudtok majd leküzdeni: nem lesz önbizalma, késik, sikertelen lesz a szocializációja, fusztált lesz és magatartásgondokkal küzdhet majd, hogy azt a nagy fusztrációt levezesse.

Kevesen tudják, de a szófogadás mögött is sokszor húzódik meg beszédértési probléma, mert hiába beszél csodásan a gyerek az értéssel még így is gond lehet. Ha pedig nem érti a feladadot, nem is tudja végrehajtani.

Ez IQ kérdése

Hál istennek nem. A beszéd képességének semmi köze a gyerekek iqjához, én inkább szenzoros észlelési problémának látom, de az biztos, hogy a legtöbbször átlagos és sokszor kiemelkedően értelmes gyerekeknek vannak beszédgondjaik. A logopédiai óvoda, iskola sem „elfekvő”, az is a sima tantervet követő intézmény, ahol a gyerekek ráadásul logopédiai segítséget is kapnak.

Beszédgondok háttere

Egyre több felmérés mutat abba az irányba, hogy a diszfázia, az apraxia mögött szenzoros integrációs zavar áll. Az egészet komplexitásában nézve a fejlesztés (logopédia és ayres torna együttes használata, kézjelek alkalmazása) és a diagnosztizálás is változik.

Igen, a diagnosztizálás is, mivel a szenzomotoros diszfáziás gyerekek gyakran mutatnak autisztikusnak titulált tüneteket: késik, nem megfelelő a szocializációjuk (nem értik és nem tudnak jól kommunikálni), késik, hiányos a mintha játék (ez már verbális gondolkodást igényel), szorong a gyerek (mert Kínában él) és vannak kényszeres dolgai (felsorakoztatja az autókat) és hát persze szenzorosan túlérzékeny lehet.

De hát az enyém beszél, már 100 szót mond 3 évesen

A beszédproblémák nem egyforma súlyosak, van, hogy elindul a beszéd, de nagyon lassan halad. 3 évesen már 1000 szós szókincs és összetett mondatok az elvárt. Ebben az esetben is érdemes megnézni, hogy mi van a háttérben.

Mit tettem én másodszorra?

Igen, másodszorra már sokkal tapasztaltabb voltam: születéstől fogva gyanakodtam a szenzorosságra és 10 hónapos korától (szavakat vesztett) az akadályozott beszédfejlődésre. Ennek ellenére a valódi fejlesztéssel másfél éves koráig várni kellett, logopédushoz 22 hónapos korától tud járni. Most heti egy dszitre és egy logopédiára járunk.

Hihetetlen, hogy milyen sokat jelent ez a korábban elkezdett fejlesztés: sokkal kisebb a frusztráltsága, jobban tud szocializálódni, arról nem is beszélve, hogy van 40 aktív szava, 10 aktív jele, és 2 szavas mondatai, ki tudja fejezni magát. Ezt a nagyfiam sajnos csak 4 éves érte el. Ez a másfél év különbség szerény becsléseim szerint 5 év pszichomunkát jelent.

Természetesen így is frusztrálódik a kicsi, így is megjelentek a bohóckodások (így kompenzál és próbál közeledni a gyerekekhez szavak nélkül) és így is vár ránk a logopédiai ovi, talán suli is, de teljesen más az érzelmi állapotunk, sokkal kisebb a pszichés terheltség és megkockáztatom, hogy sokkal könnyebb utunk lesz a fejlesztéssekkel is.

Nincs pénzem a fejlesztésre, vidéken nincs hova menni

Ebben az esetben egyszeri befektetésnek javaslom a Budapesti felmérést a Korai fejlesztőben, megfelelő logopédusnál és a hallásvizsgálatot. Havi felügyelet mellett a tsmt tornát (havi 5000 Ft), havi felügyelet mellet logopédiai foglalkozásokat (2-6 000 Ft). Ezekért lehet, hogy érdemes utazni is a közeli nagyvárosba.

Mackógyógytorna Beszédindítás könyve és a gyereketető.hu tippjei is hasznosak lehetnek.

Nagyon ajánlom a lenti logopédus által felmondott videót (bár apraxiára készült, de a szenzomotoros diszfáziára is igaz) megtekintésre, amiben a szakember elmondja, hogy 3 dologgal érdemes foglalkozni: először meg kell találni a leghasznosabb és rövid, egyszerű szavakat, amit játék közben kell megtanítani (ilyen szavak pl: nem, ki, ham, stop, fáj, bibi), a már meglévő szavak mentén továbbiakat (hasonlóakat, ha már tudja a fa szót, akkor jöhet a fű, a fáj – fá szó) lehet tanítani. És végül minden gyermeknek joga van, hogy az alapvető szükségleteit kifejezze, taníts neki -  saját fejlesztésű kézjeleket (éhes – a hasát/száját fogja, stop – feltartott kéz, ki – kimutat, még – a tenyerébe mutat stb.)

Én csak egy anyuka vagyok, mégis azt kérem tőled, hogy most hallgass rám. És ha nincs a 2 éves gyermekednek (ha fiú, ha lány) 50 szava és két szavas mondatai( anya ham) akkor kezd el a felmérést és a fejlesztést. Maximum csak megkésett beszédű a gyermek és csak egy pici segítségre volt szüksége.

lájkolj minket a Facebookon!