Ugyan az újabb kutatások MRI-n már kimutatták a két rendellenesség közötti agybéli különbséget, de hát a diagnosztizálás egyelőre nem MRIn történik. Ráadásul mivel az autisták 90%a szenzoros (az érzékelés zavara) is, sokszor a szenzoros tünetekkel azonosítják az autizmust (pl válogatás, lábujjazás, hangokra való érzékenység). Mégis a szenzorosok 50-70%-a nem rendelkezik más neurológiai diagnózissal (lsd autizmus, vagy adhd).

Tovább komplikálja a helyzetet, hogy sok szociális tűnet, mint a szociális túlérzékenység, a nehezebb szemkontaktus, az esetleges szocializációs nehézségek (pl a tömeg miatt) szintén megjelenhetnek a szenzorosknál is. A szemkontaktus hiányát/nehézségét okozhatja szociális szorongás, vagy szenzorosság is (túl sok inger pl egy mérges szempár). Ugyanígy a szenzorosak szociálisan is nagyon érzékenyek, én sem bírom a munkahelyi intrikákat, az igazságtalanságot. Ha sok ember van jelen, jobban érzem magam 2-4 emberrel elkülönülve, mivel nem bírom a tömegjeleneteket.

Abban a másfél évben amikor a tanácstalan szakembergárda fel-fellángoló kétségei mellett a diagnózist kerestem a fiam és magam számára minden tesztet kitöltöttem, voltunk 3 kivizsgáláson is, és mindent el is olvastam a témában. Tény, hogy vékony a vonal, főleg lányok esetében. De mégis van pár dolog ami alapján a külső tüneti diagnosztizálás is különbséget tud tenni. A lent felsorolt mindhárom nehézségnek egyidejűleg, hosszan jelen kell lennie és már kicsi kortól. Ebben az esetben beszélhetünk autizmus gyanúról. A szenzorosoknál jellemzően hiányzik a tipikus repetitív viselkedés (szorongásból adódóan, időszakosan lehetnek és rugalmatlanság is jellemző), és nem alakul ki szokatlanul mély érdeklődés sem.

1. Folyamatosan jelenlévő szociális, emócionális nehézségek
   1. abnormális, furcsa szociális viselkedés (túl barátságos, vagy nem szociális, nem érdeklik a kortársak)
   2. a kétirányú beszélgetés nehézsége (mintha kiselőadást tartana, kérdésekre nem válaszol)
   3. a nem verbális kommunikáció hiánya, nehézsége
   4. az emóciókat nehezen érti (de pl a lányoknál jellemző a túlzott empátia!)
2. Egyszerre legalább két ismétlődő (repetitív) viselkedés
   1. a játékok felsorakoztatása (szorongás is okozhatja, önmagában nem tűnet!)
   2. repdesés
   3. echolalia
   4. idioszinkrázia 
   5. rugalmatlanság, nehézség a változások elfogadásában (önmagában szenzoros tünet is)
   6. rituálék (önmagában okozhatja szorongás is)
   7. a paternek keresése (pl megjegyzi a rendszámokat, imádja a számsorokat stb.)
3. Szokatlanul mély és esetleg szokatlan érdeklődési terület
   1. Nagyon elmélyed az általa érdekesnek talált területben, vagy egy ilyen mániája van, vagy ezek változnak, de mindig van valami: először a vonatok, aztán a dínók
   2. Mély érdeklődés szokatlan dolgok iránt: pl. a bizonyos gépek részei iránt.

A fentiekből is látszik, hogy lehet vékony a határ és a magam részéről úgy is gondolom, hogy mi mind egy közös platformon vagyunk, ahol vannak közös nehézségek és egyeseknek ehhez még hozzájárul más is, de mégis valahol ez egyetlen spektrum, ahol mindenki máshol helyezkedik el. Akármi is a végső diagnózis az nem egy halálos ítélet, a pontos diagnózis megtalálásával és az arra szabott fejlesztésekkel, elfogadással és támogatással elégedett gyermek és sikeres felnőtt válhat gyermekünkből. A diagnózis nem címke, hanem egy eszköz, amely jobb esetben irányt mutat és nem korlátokat szab.

lájkolj minket a Facebookon!