Már évek óta benne vagyunk. 2 gyerekkel. Mivel logopédiai a probléma napi szintű fejlesztés zajlik, csináljuk, hordjuk, vizsgáljuk, esszük. De ahogy telnek az évek – és persze ahogy eljutottunk valahova – egyre erősebb bennem egy érzés. Már vagy egy éve olvastam – A furi akcentusú lány – egyik írását, amit akkor el is mentettem. És közben egyre gyűlt bennem az érzés, hogy sok, hogy nem erről kéne szólnia az életnek. A minap pedig szembejött egy post a felnőtt ADHDsok (angol) csoportjában, amelyben megkérdezték, hogy mit üzennél a szüleidnek. És elég sokan üzenték azt amit én is érzek: Bár ne csak abba tennénk energiát, ami nem megy, hanem, abba is ami megy!

Az önbizalmat, a szocializációt, az önértékelést is kell ...

A leggyakoribb szülői panasz és a legmélyebb kétségbeesések forrása a szelektív evés. Mert látszik, hogy éhes, de mégsem tud enni, mert alig eszik meg valamit és mert a másoktól felénk áramló kritika egyik leggyakoribb forrása is ez. A rossz evés.

Szóval két félét eszik meg a gyerek. Ezek leggyakrabban: spagetti/és vagy mákos tészta, és a sült krumpli. Kiegészítve üres tésztával, üres rizzsel és üres kenyérrel. Ebből az alaphelyzetből indulunk ki és konkrét példákkal megmutatom, hogy ebből hogy lesz 20 féle alapanyag. Mert a változatosság leginkább az alapanyagokban számít, nem pedig az ételfajtában.

>>> Aki ilyen problémával küzd annak először is ajánlom egy korábbi, nagyon részletes cikkemet a szelektív ...

Valahogy az írott szónak hatalma van. Traumákat gyógyít, irányt mutat, gerincet ad. Ahogy a házi áldásnak, a falra kifüggesztett hitvallásnak, iránymutatásnak is ereje van. Emlékeztető, ha odapillantunk tudjuk, hogy mit fogadtunk meg, mihez tartsuk magunkat. Ha el is fogy a türelmünk éppen, van valami ami emlékeztet minket és segít visszazökkenni. Olyan mint egy szerződés: mindenkit kötelez, számon-kérhetővé és így könnyebben betarthatóvá vállnak a szabályok.

Éppen ezért az iskola és ovikezdésre plakátokat gyártottunk, hogy az osztály/csoport/otthon így is deklarálhassa elfogadó, inkluzív mivoltát.

A szocializáció lényege, hogy a gyermeket megtanítjuk alkalmazkodni és együttműködni a környezetével. Ez a környezet ...

Van élet és pancsolás a Balatonon túl is. Anyagi, vagy a gyermek habitusa miatt, de sokan vagyunk akik könnyen elérhető/megközelíthető nyaralásra vágyunk, vagy csak unjuk a szokásos helyeket és a tömeget. És sokan vannak akik el sem mennek. Mi a tömeg és bulimentes, változatos helyeket keressük, ahol többféle program van és nem olyan felkapott, de azért lehet természetesen vizekben is pancsolni. Én nem vagyok egy nagy napozós így mindig olyan helyet keresünk, ahol lehet nézelődni, kirándulni is. Most a kedvenceinket mutatom be:

1. Egyértelmű kedvenc Orfű

Itt két hetet is vidáman és változatosan el lehet tölteni - ahogy mi kétszer is megtettük. A hely gyönyörű - 3 tő a Mecsek ölelésében. Kisgyerekeseknek, hipereknek, vagy bárkinek ...

Valamelyik nap egy új játszótérre látogattunk el és fusztráltan vettem észre, hogy a gyerekeim mániákus szemmel tartása mögött bizalomhiány húzódik meg. Bizalomhiány, hogy a többi szülő nem fog közbe avatkozni csúfolás, cukrosbácsi, verekedés esetén (de még elesés esetén is ritkán). Sajnos a gyanú mögött tapasztalat húzódik meg és most már egy felhívás is: vigyázzunk egymás gyerekére.

Más gyerekét nem nevelem

Az elmúlt bő egy évtizedben terjedt el az a nézet, hogy nem neveljük más gyermekét, zokon vesszük, ha egy idegen rászól a gyerekre, hogy köszönjön, ha közli, hogy katona dolog stb. Ez odáig fajult, hogy már konkrét veszélyeztetés esetén is hallgatunk . Mert azt gondoljuk, hogy nem a mi dolgunk, hogy nem ismerjük ...

Nagyon sokat cikkeznek mostanában arról, hogy a mesterséges intelligencia át fogja rendezni a karrierlehetőségeket is. A rutint, monotonitást igénylő munkákat átveszik a robotok. A közelmúlt statisztikái azt mutatják, hogy a “középen” elhelyezkedő munkakörök vannak a legnagyobb veszélyben. A szakmunkásokat erősebben érinti a gépesítés, mint a segédmunkásokat. Az egyszerűbb irodai munkák jelentős részét el tudják végezni a gépek. A nagy tudást vagy ráadásul kreativitást igénylő tevékenységek megmaradnak nekünk. Az előrejelzések szerint ez a tendencia folytatódik a következő években. Vagyis a hiperfókusz, ami a magasan funkcionáló autista és adhds emberek sajátja nagyon jól fog jönni, a kreativitásról nem is beszélve. Ezt ...

Szerintem szinte minden családban a napindítás, a reggeli készülődés, az oviba-suliba-munkába indulás az egyik sarkalatos pont. Ráadásul ha rosszul indult a reggel már az egész napra rányomja a bélyegét. Nálunk is van egy szokásos koreográfia, amely mindig idegbajjal és késéssel zárult. Mi csak így becézzük a jelenséget: reggeli pokol (azt hiszem sokat elárul a dolog intenzitásáról :) ). 

Ráadásul a nem neurotipikus gyerekeknek jogosan indul nehezen nap. Regulációs problémák esetén nagyon nehéz az egyik tevékenységből - alvás - átváltani egy másikba - készülődés. Arról nem is beszélve, hogy fizikailag is megterhelő. Ezt saját tapasztalattal is alá tudom támasztani: én reggel olyan vagyok mint akin átment az úthenger. ...

Régi tartozásomat kezdtem el törleszteni: a héten kikerül az oldalra több SPD teszt is. Az első a tiniknek és felnőtteknek való. A szenzorosság az ingerfelvevés zavaraként igencsak meg tudja nehezíteni a sokszor kiemelkedően intelligens emberek életet.   Ezek az emberek minden külső ingert (nem csak a jól ismert ötöt, hanem egyes neurológusok szerint akár 21-et is) vagy túl erősen vagy éppen kevéssé érzékelnek.  A legfontosabb érzékek: a látás, hallás, szaglás, ízlelés, érintés, egyensúly (vesztibuláris rendszer), testérzetek (éhség, hideg-meleg, pisilési inger stb) és a proprioceptív (különböző testrészek testhez viszonyított helyzetének érzékelése).

Felnőtt/tinédzser korbán már csökkennek a tünetek, sikeresen ...

Sokunk gyermekénél problémát jelent az érzelmek/érzések és ezek eredményeként a viselkedési formák kezelése. Mi mostanában rengeteg ezzel kapcsolatos mesét olvasunk „célirányosan”, hiszen ebben a korban a gyerekek még ezekből tudnak sokat tanulni. Néha nem könnyű az érzéseket, történéseket szavakba önteni úgy, hogy azt a gyerekek is megértsék, főleg hogy segítségükre is legyen az érzések feldolgozásában, elfogadásában, helyére rakásában. Könyvajánlónk vendégszerzőnk  GyGabi gyűjtése.

A lenti felsorolás persze nem teljes, csak azokat írom, amiket mi olvastunk és hatással is voltak a kisfiamra , amelyeket meleg szívvel ajánlom 3-9 éveseknek.

 
1) Michal Sznunit - A lélekmadár . Nagyon egyszerű és kedves mese. ...

Sok SNI (és nem SNI) szülő szembesül a ténnyel, hogy a hagyományos nevelési elvek nem működnek. Azon túl, hogy az én személyiségemmel sem egyezik, számunkra nem is volt hatásos a büntetés-jutalmazás alapú módszer. Nem a kitartás volt a gond, egyszerűen nem érdekelték a gyereket a büntetések/jutalmazások. Én személy szerint dr Greene (Explosive Child) elméletével értek egyet: ha eljut arra szintre, és meg tudja tenni viselkedik. De nyilván hiába van a megértés, és az ismeret, van amit nem szabad. Kereteket szabunk és tudja mi a jó, mi nem, megakadályozzuk a rossz viselkedést, de ennél többre mi nem jutottunk. És úgy látom ezzel sokan vagyunk így szülők. Legalább ennyien, ahol a két szülő nem ért egyet a nevelési elveket illetően. ...