arról nem is beszélve, hogy milyen sokfélére járunk. Tudjátok, hogy csináltuk ezt a kutatást a Fejlesztőkörök.hu-val és mint minden kutatáskor volt egy prekoncepció a fejünkben. Én például azt hittem, hogy vidéken sokkal olcsóbb a fejlesztés és hogy jóval nagyobb az állami fejlesztések szerepe mások gyermekeinek az életében, mert a miénkben sajnos már 0. Persze minden online kutatás torzít egy kicsit, mivel ott a tudatosabbak vannak jelen, de ezeket a számokat már erre sem nagyon lehet fogni

Íme az eredmények részletesen:

A valamilyen fejlesztésre/terápiára szoruló gyermekek  89  százaléka magánúton is kap fejlesztést, és 53 százalékuk a fejlesztések több mint felét magánúton rendezi, annak jelentős ára ellenére,  derül ki a most induló Fejlesztőkörök.hu fejlesztőkereső oldal 213, gyermekét terápiára hordó szülőt megkérdező online, nem reprezentatív kutatásából.

A válaszadók 58%-a 2500 és 5500 Ft közötti árat fizet egy fejlesztésért óránként. Vidéken ez az arány 53%, míg 1 – 2500 ft körüli fejlesztéseken 5%-al többen vesznek részt. Vagyis valamivel kevesebbet költenek, de sajnos minimális az eltérés. A szülők 72%-a 2500 ft feletti összeget fizet. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy egy gyermek fejlesztése több féle fejlesztésből áll össze. Ez a mix drágább és olcsóbb fejlesztésekből is áll, de a kutatásból egyértelműen kiderül, hogy nem ritka a 7000 és akár a 10 000 Ft feletti fejlesztési díj sem. Ez igen nagy anyagi terhet ró a szülőkre, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a válaszadók 53,3%-a elsősorban magánúton fejleszt, még ha igénybe is vesz állami fejlesztéseket is.

A válaszadók/szülők meglepően magas aránya -  86,5%-a - már váltott fejlesztést. 61% annak nem elég hatékony mivolta, 18,3% az ára miatt, míg 33% a fejlesztő személye miatt (több opció is bejelölhető volt).

A kutatás fontos észrevétele, hogy a szülők elsősorban a Facebook csoportokban (47%), ismerősöknél (53%) és az interneten tájékozódnak (74%) és ott is keresnek terapeutákat, a védőnők, gyermekorvosok (19%), pedagógusok (17%) ajánlásai messze elmaradnak e számok mögött. Az autizmussal diagnosztizált gyermekek szülei körében a gyógypedagógus a legfontosabb információ-forrás, ebben a csoportban 61%-uk innen tájékozódik. A falvakban, községekben élők között pedig a Facebook mellett (61%!) még fontos a védőnő (25%) és a pedagógus véleménye is (21%)

A gyermekek többsége (52%) 2-3 fejlesztésre jár egyszerre, 27%-uk már 4-6 terápián vesz részt és 10% körül van a több mint 7, vagy a csak 1 fejlesztésre járatott gyermekek száma. „Ennek oka valószínűleg a Magyarországon hagyományosan erős mozgásfejlesztés lehet – árulta el Sas Gabriella. ”Bármilyen nehézsége is van a gyermeknek gyakori, hogy a fő nehézség fejlesztése mellett mozgásfejlesztésre is jár. Nem véletlen, hogy a már régóta-fejlesztők, akik több mint 4 éve járnak fejlesztésre a mozgást (70%), a beszédet (52%) és a kognitív képességek fejlesztését (46%) jelölték meg elhúzódó problémának.”

A kevesebb mint egy éve fejlesztése járók vezető indikátornak (problémának) a magatartászavart (44%), a mozgást (26%) és a beszédet (37%) jelölték meg. Ezek azok a területek, ahol először jelentkezik nyilvánvalóan, hogy a gyermek valamely területen elmaradással küzd. Ebben a csoportban a védőnő szerepe még kimagasló, 37%-uk nála keres információt, tőle kér ajánlást a terapeuta személyére is. Fontos lenne, hogy a védőnő/gyermekorvos, mint elsődleges védvonal hiteles tájékoztatást tudjon adni a nehézségekkel küzdő gyermekek szüleinek.  Az is egyértelműen látszik, hogy a kevesebb mint egy éve fejlesztése járók maguk igyekeznek boldogulni: 48% kizárólag magánutón jár terápiára, míg 51%uk valamennyi állami fejlesztést is kap mellé.

Az kiderül a kutatásból, hogy a szülők ma már tudatosak: maguk tájékozódnak, akár idegen nyelven is (30%) és  főleg magán uton járnak terápiákra, maguk teremtik meg az ehhez szükséges összeget és körülményeket.