• Nagyon sokszor merül fel kérdésként egy-egy tünet stb. online és a csoportokban, online nem lehet diagnosztizálni csak gyanút, vagyis kivizsgálás igényt lehet. Pszichológus nem diagnosztizálhat, nem ez a szakterülete. A fájó tapasztalat az hogy elbagatelizálás, félrediagnosztizálás miatt értékes évek mennek el, romlik a kapcsolat, küzd a család, az anya a hibás. Már diagnózissal érdemes célzottan olyan pszichológushoz menni aki ért az adott területhez. Mozgásterapeuta, ovónéni, szomszéd fóleg nem diagnosztizálhat!

• Ki adhat diagnózist? Komplex kivizsgáláson, több alkalom alatt, pszichiáter gyógypeddel együtt dolgozva adhat diagnózist. 15 perces beszélgetés NEM diagnózis. Addig kell menni sajnos... és muszáj, mert ha nem tudjuk mi az, addig nem tudjuk kezelni, esetleg fejleszteni. Nem mindegy pl, hogy szenzoros, PDAs, vagy ADHDs, ami hasonlóan néz ki. Ami jó az ADHDsnak, az pont szuperkáros a PDAsnak. Tehát alapos kivizsgálás nagyon fontos.
• Ami nincs benne a DSM5-ben az nagyon is létezhet! 2013-ig nem volt benne, hogy lehet valaki ADHDs és élhet közben autizmussal is. Attól még elég sokan (nagyon sokan) élnek mindkettővel. A DSM5 leírásai olyan általánosítóak, hogy rendszeres tapasztalat, hogy azok alapján ugyan az a gyerek az egyik szakembernél auti, a másiknál ADHD diagnózist kap. (ennek az az oka, hogy egy nagyon széles jelenséget próbálnak tömören, általánosan leírni). Kb egy éve kutatásban bizonyították, hogy 7-15 év, mig az új felfedezések átmennek a tudományos leírásokba. Mivel a tudomány nyelve az angol tegyél hozzá még egy jó pár évet, míg a magyar szakmai köztudatba is átmegy. Tehát a nincs benne a PDA, AuDHD stb a DSM5-ben nem azt jelenti, hogy vitatott a jelenség, vagy hogy nincs is, azt jelenti, hogy még nem ért oda. Ez nemzetközi szinten már teljesen elfogadott. Tehát oka van, hogy a DSM már 5. Volt 2 és 3 is és lesz 6 is. 

• Ahogy írtam ez egy út. Az első lépés általában a szenzorosság felfedezése mert ez a legnyilvánvalóbb, legkönnyebb és a legkönnyebben emészthető. Teljesen tipikus út, hogy először megvan az SPD diagnózis 3-4 évesen és pl 8 évesen jön mellé az autizmus diagnózis, mert addigra nyilvánvaló lesz a szociális probléma is. És sajnos az is jellemző, hogy mész komplex kivizsgálásra 5 évesen és mivel a gyerek maszkol ezért nem kapja meg a megfelelő diagnózist. és itt jön a legfontosabb - TE

• Ha nagyon nehéz a nevelés, ha te valamit sejtesz, akkor addig kell mondani, amíg meghallgatnak. Ha másik komplex kivizsgálás kell akkor menni kell újra. NEM te vagy rossz anya. Ha nem mennek a szokásos módszerek, ha nagyon nehéz a családi élet, akkor ott van valami és neked van igazad. Ez nehéz út, főleg, mert sokszor invalidálnak, de ez nem a te hibád, a gyerekednek te vagy a szakértője, egyenrangú vagy bármely szakértővel, csakis ebben a partenri viszonyban tudtok jó diagnózist és jó segítséget kapni, mert nálad nagyon értékes információk vannak és nagyon sokmindent ösztönösen jól csinálsz alapból, mert megfigyelsz és a megfigyeléseidhez alakítod a nevelésedet. 
• Ha a hagyományos megoldások nem segítenek nektek, akkor NEM bennetek van a hiba. Nagyon sok új(abb), de már elfogadott, mainstream módszer technika van, amik bizonyítottan múködnek. Magyar nyelven itt találod ezeket összefoglalva, elmagyarázva: Megtámasztó nevelés https://www.mokaeszen.hu/Megtamaszto-neveles-tanfolyam-ebook

Nézd meg segítő neurodivergens könyveinket és ingyenes segédanyagainkat is.