A blogot két szenzoros integrációs zavarral és diszfáziával küzdő gyermek szenzoros anyukájaként, közgazdászként és újságíróként írom. A célom, hogy megismertessem a speciális igényű gyermekeket nevelő családok mindennapjait, örömeit és küzdelmeit és így segítsem az elfogadást, javítsak a neurológiai különbségek téves megítélésén.

A mi definíciónk szerint a speciális igényű alá tartozik valamilyen nehézséggel küzdő gyermek, legyen az szenzoros, magasan funkciónáló autista, diabéteszes, vagy arthitiszes. Olyanok, akik mindennapjait meghatározza, naptárját orvosi/egyéb találkozókkal telepakolja valamilyen speciális nehézség/betegség.

A mozgásában, kognitív képességen korlátozott gyermekek családjának nevében félve nyilatkozom, nem azért mert érzek közösséget velük. Csupán arról van szó, hogy az ő életükbe kevésbé látunk bele, így az ő nevükben nem vesszük a bátorságot, hogy véleményt nyilvánítsunk, félek az ő küzdelmeik a miénknél nagyobbak. De ha valaki megosztaná velünk az érzéseit, véleményét, boldogan engedünk neki teret a blogon és nagyon várjuk. Ha el szeretnéd mondani, kérlek írj a zurzavaros.csalad (kukac) gmail.com email címre. Köszönöm!

A blogban a saját tapasztalataimat, az általam olvasottakat, másoknak bevált dolgokat, a saját véleményemet osztom meg, Örömmel folytatok diskurzust, a lényeg és a legnagyobb lépés szerintem, ha elkezdünk beszélni/beszélgetni.

Magánemberként társadalmi vállalkozásunk a www.fejlesztokorok.hu 

Környezet és társadalomtudatos vállalkozásunk a www.mokaeszen.hu szenzoros bolt, ahol az alkalmazottak túlnyomó többsége nem neurotipikus - és nem csak magamra gondoltam :), valamint SNi anya. 

A képek forrása minden esetben a Freepik, vagy saját