Évekig voltam gyerekkel karanténban. A tapasztalataim:
A kisfiamnak artikulációs problémái vannak. Kisebb korában ez sokkal súlyosabb volt, így volt egy ő év, amikor önkéntes karanténban éltünk: kerültük az embereket (kifejtés a cikk végén). Kialakult egy élet, ami jól (értsd kezelhetően) működött. Íme a tippjeim:
Tudatosság
Már mindenki elmondta, hogy napirend kell. De azt nem, hogy legfőképpen neked. Hogy kézben tudd tartani a dolgokat, hogy tudj vezényelni és TE ne ess szét. A napirend nem valami kőbe vésett dolog. Nálunk az étkezések időpontja és az események sorrendje mindösszesen. Vagyis kétszer megyünk le és 9-11 és 15-15:30 között tanulunk, fejlesztünk.
Az enyémek nincsenek el maguktól, kell nekik a strukturált játék: minden nap van valami projekt, kézműveskedés, pakolás, ültetés, amit én találok ki: ehhez tippeket találsz itt és a facebook oldalunkon.
A gyereknek mozgás kell
A két lemenés között is beiktatunk mozgásos szüneteket, amikor nyitott ablak mellett valamit mozgunk. Erre tippeket itt találsz. Ha nem tudsz lemenni, akkor ezek életbevágóak. Nyitott ablak mellett!
De mi tanulás közben is mozgunk. Ugrálunk, lehet firkálgatni a papírra stb.
Most még elmehetsz, használd ki. Kizárólag a természetbe ajánlott, és szerintem mindenki közelében elérhető távolságban (ha van autód) van olyan kiránduló, folyóparti, szánkózódombi vagy bármilyen zöld terület, ahova senki, vagy csak kevesen járnak. Mi a Duna-part egy elhagyottabb részére járunk és ma már eljutottak oda az emberek, hogy tartották a távolságot, ha elmentek egymás mellett és nem néztek rám hülyén mikor mondtam, hogy bocs, de mi nem játszunk most együtt.
Gyerek mellett otthon dolgozom:
Ébredés előtt van egy órám, ebéd utáni másfél órás csendes-pihenőben (nálunk sajnos akár tv árán is, mert máshogy nem lehet), ha apa be tudja vállalni egy órában és este még egy órát tudok dolgozni. Ez 4-5 óra egy nap és most elég is.
Szocializálódni online és telefonon is lehet
Én megszoktam, hogy kevesebb a szociális kontakt - SNI anyaként kénytelen voltam, de így is tudatosan figyelek, hogy legyenek beszélgetések, ha máshogy nem online: messenger csoportos hívások, telefonhívások stb. Heti többször szervezz ilyet magadnak!
Lehet otthon tanulni és lehet otthon fejleszteni
Nyáron is otthon tanulsz és sok fejlesztést otthon csinálunk. Tankörös anyukák állítják, hogy napi 3 max 4 óra tanulás bőven hozza az iskolai szintet.
Iskola, fejlesztés (némelyik) online is elérhető. De ha mégsem: fejlesztéseket is lehet otthon csinálni egyedül, természetesen nem úgy és olyan szinten, mint rendesen, de valamit mégis tehetsz:
Logopédiából a korábbi házi feladatok mentén találj ki hasonló feladatot, ismételjétek a régi házikat. Otthoni inpp, vagy tsmt feladatsor? Hát hajrá.. A gyerek jár alapozó tornára? Most tartson ő nektek órát (addig is gyakorol és te is tudod, hogy miket kell csinálni). Építs saját pályákat otthon, inspirálódj a youtuberól.
Még főzni is nekem kell
Évek óta én főzök a gyerekeknek hét közben is, és minden sütit, kenyeret is én sütök. Esküszöm Neked, hogy napi fél óra + heti 1 óra sütögetés az egész. 2 trükköm van: egyszerre sokat sütök és fagyasztom felszeletelve (kalács, kenyér, muffin) és nem élesztőt használok, hanem szódabikarbónát aszkarbinsavval, így 10 perc alatt "megkel". Nem kell minden nap mást főzni, nem kell 3 fogásos ebéd. Heti kétszer főzök levest (fagyasztott csirkealaplével), amúgy egytálételek vannak.
Ne ess szét
Amikor kimegyek az erdőbe, vagy skypeolok igenis fel vagyok rendesen öltözve és még némi smink is van rajtam. Most fontos, hogy te is mozogj, ha más nem heti 3*30 percet a hálóban youtube videókra. Életmentő.
Az én gyerekeim nem mindig jönnek ki jól, nehéz, hogy most apa is itthon dolgozik és csendet akar, ami nálunk garantáltan nincs. Nehéz. De most végre elmondhatom, hogy mindenkinek tolerálnia kell az átlagosnál hangosabb és aktívabb gyereket és emiatt én is többet engedek meg (lehet ugrálni a szülői ágyon, korlátozottan trappolni stb). És ez a kényszerű elfogadás csodákat művel az idegeimmel. Idegnyugtató tippjeink itt.
Lásd meg a jó oldalát is
Évek óta próbálod leadni azt az 5 kilót? Na most itt a lehetőség és a garantált külső motiváció. Természetvédőnek tartod magad: nem kell minden nap húst enni, és én 4 nap karantén után már élesen látom, hogy mikor dobjuk ki észrevétlenül az ételt: pl. olyan liszteket is felhasználtam tegnap, amik hónapok óta ott álltak a szekrényemben.
Vedd észre az előbújó jót: hogy az emberek felajánlják a segítségüket egymásnak, bevásárolnak a másiknak, olyanok elegyednek beszédbe az utca túloldaláról, akik soha azelőtt.
Lassan tudatosul, hogy mennyivel kevesebb is elég: kevesebb étel, kevesebb tanulás és hogy mennyi apró öröm mellett mentünk el eddig észrevétlenül.
És egy nagyon fontos tanulság!
Körülötted emberek tízezrei élnek "karanténban" nap, mint nap, mert SNI gyermeket nevelnek (a túlnyomó többség olyat, aki nem mozgássérült és nem agresszív, amivel eddig nyugtattad magad), mert magántanulók, mert idősek, mert nincs rokonuk, vagy valamilyen mentális betegséggel élnek. Soha senki nem ajánlotta fel nekik, hogy bevásárol helyettük, nem nevetett össze velük a liftre várva. nem adnak közös koncertet az erkélyen. Láthatatlanok, és maximum kínos érzést keltettek eddig benned. Eddig, mert most már érted: érted, hogy milyen elszigetelten élni és hogy milyen kevés változtatás is mekkora változást hoz.
Lájkolj minket a Facebookon is!