A legjobb trükkjeim 1: tanítsuk meg a gyereket észrevenni a jót
Új sorozatot indítok, a legjobb trükkjeimet fogom bemutatni. Ezek nagyon egyszerű és 1 perces trükkök, mégis (nálunk) nagy változást értek el.
A szenzoros/adhds/autista gyerekek nehézségeiről a boldogság keresés terén már többször volt szó a blogon: a gyakori váratlan inger, a kiszámíthatatlan környezet, a csúfolások, bántások, az elfogadás hiánya nem segít ebben. Sokat elérhetünk természetesen a környezet és a nap valamelyes kontrolljával és a környezet edukálásával, de a jó hír az, hogy a gyerek is sokat tehet a saját elégedettsége érdekében: például megtanul a jóra koncentrálni. Az igazság pedig az, hogy ez a kis trükk minden gyereknek és felnőttnek a napi rutinjának kéne lennie.
Az én szorongó és szenzoros 5 évesem gyakran mondja, hogy "az élet nem kedves velem", elhangzott néha a "jobb lenne meghalni" is (bár ő még nem érti ennek jelentését), de akkor is a kést forgatta anyai szívemben. A mellett, hogy gyerekpszichológushoz járunk és mindent megteszünk a környezet "kedvesítése" érdekében 1-2 hete bevezettem egy új szokást, amelyet felnőttként tanultam, de mivel egyszerű kipróbáltam a gyereken is.
Sorolj fel 3 jó dolgot a napodban!
Egy ideje tudjuk, hogy az elégedettséget a genetika mellet bizony befolyásolja a hozzáállás is, elsősorban a hála érzése. És segíti a jelenben élés is, ha napközben tudatosan kiemeljük, észrevesszük az apró jó dolgokat. Pszichológusok tanácsolják, hogy esténként soroljunk fel 3 dolgot amiért hálásak lehetünk a napunkban. Én e kettőt egyszerűsítettem és ötvöztem: minden nap az esti mese előtt együtt átbeszéljük az aznapi 3 jó dolgot, ami a gyerekkel történt. És láss csodát mostanra már nem nagyon hangzik el az élet nem kedves velem mondat, és a vigyorgás is sokkal gyakoribb jelenség lett. Egyszerűen, mert megtanult a jóra koncentrálni és így szerencsésebbnek érezni magát.
Nálunk hogy alakult az emberkísérlet?
Az első nap még csak egy jó dolgot tudott mondani a napjáról, de szerencsére mivel vele töltöttem a napot én még fel tudtam sorolni másik 5-öt is. A második nap már magától mondott 3-at és aztán ráérzett: most már simán sorolunk 7-et 8-at is, sokat segít, ha néha én is bedobok valami jót. Mára ez a rutinunk része.
A technika további előnye, hogy a gyerek bizony megkérdezi anya napjának jó eseményeit is, így anyának is esélye van átgondolni a napját (olvasd el anya karbantartó cikkünket is). Ráadásul már többször előfordult, hogy ilyenkor elmondja a napja rossz történéseit is, ami esélyt ad ezek feldolgozására, átbeszélésére.
Hogyan láss hozzá?
- Érdemes nyáron, vagy szünetben nekiállni, mivel ha együtt vagyunk az elején, amíg nem érez rá a gyerek, mi segíthetünk neki megtalálni és azonosítani a jó dolgokat a napjában.
- Nap közben is emeld ki a kellemes pillanatoknál, hogy ez most jó: de finom volt ez a fagyi, milyen jót játszottál Petivel, de szépet rajzoltál, milyen szép az a pillangó, de jó, hogy nincs dugó és gyorsan hazaértünk, milyen szerencsések vagyunk, hogy így szeretjük egymást stb.
- Minden szokásnak 21 nap kell, hogy rutinná váljon.
- Sokan javasolnak hasonló beszélgetéseket vacsora idejére az egész család számára, de szerintem a dologhoz intim tér kell, kettesben lenni anyával, főleg, ha az esetleg kapcsolódó negatív dolgokat is át lehet beszélni.
Remélem nálatok is beválik! :)
Lájkolj minket a Facebookon is!