Mi már évek óta küzdöttünk a szorongással mire elhangzott a klasszikus, minden szorongásos cikkben idézet „nem akarok óvodába menni, fáj a hasam” mondat és kezdődött meg a napi fél-egy órás küzdelem, hogy a már rég készen álló gyereket leimádkozzuk a kocsihoz. Akkorra már tudtam, hogy a hirtelen odacsapások, a kis bogarasságok mögött a szorongás áll.

Mi is az a szorongás?

Az egyik leggyakoribb gyermekkori pszichés probléma a szorongás, egy felmérés szerint minden 4. 13-18 éves iskolás gyermeket érint enyhébb formában. Szorongásról akkor beszélünk, ha egy gyermeket mások számára természetes dolgok is félelemmel, stresszel töltenek el és ha ez az állapot 3 hónapnál tovább is fennáll. A szorongás kiemelkedően gyakori autista (50%),  ADHD-s (30-40%)  és szenzoros (50%) gyerekek esetében, éppen ezért a gyermekpszichológusoknak a hozzájuk kerülő gyermekeket ilyen szemmel is érdemes megvizsgálni. Ebben az esetben a szorongást az okozhatja, hogy a szenzorosan érintett gyerekek számára a világ kiszámíthatatlan, bármikor jöhet egy kellemetlen, sokszor fájdalmas inger. hang, szag, érintés formájában.  Nagyon fontos, hogy a kevésbé ismert tünetekkel is tisztában legyünk, mert a korán felismert szorongás könnyebben kezelhető.

A szorongás jelei:

• agresszió, folyamatosan dühösnek érzi magát
• rendszeres hasfájás, fejfájás (egészségügyi problémák kizárásával)
• nem eszik, vagy nem pisil/kakil a bölcsiben/oviban/suliban
• feszülő izmok, izgága viselkedés, esetleg remegés, izzadás
• nehezen alszik el, sokszor ébred, sírva nehezen megnyugtathatóan riad
• gyakran sír, nagyon érzékeny
• bogaras lesz, ragaszkodik a saját kis rituáléihoz, mindennek úgy kell történnie ahogy ő szeretné
• minden látható ok nélkül mérges, sokat rinyál
• kudarckerülő, a legkisebb hibától is fél
• nehezen koncentrál
• pánik rohamai, fóbiái (pók, kutya, katasztrófáktól való félelem) vannak
• jövőbéli események miatt aggódik (pl iskolakezdés miatt középsős óvodásként)
• fél bemenni óviba, barátokhoz, látogatásokkor
• nem vesz részt az ovis/sulis csoport feladatokban, vagy elutasítja, vagy némán ott marad
• nem játszik a többiekkel, elkülönül
• nem beszél idegenekkel, de akár ismerősökkel sem éttermekben, boltokban
• nem akar el/bemenni a baráti összejövetelekre, szülinapokra
• folyamatosan a szülők, társak, ovónők megerősítését keresi
• gyakran mondogatja, hogy mi van ha, vagy nem tudom megcsinálni

Minél korábban és minél hatákonyabban kezeljük a gyermek szorongását, annál könnyebb túllépni rajta.

A cél nem a szorongás elkerülése, hanem hogy megtanuljuk kezelni!

Ez a legfontosabb és legnehezebb eszköz a szorongás elleni harcban. Természetsen egyikünk sem szivesen látja a gyermek félelmét, de a legjobb módszer, ha megtanítjuk nekik, hogy ne térjenek ki a kihívás elől. Igenis menjünk el abba a buliba, írjuk meg a dolgozatot, akkor is ha nehéz rávenni magunkat. Ha elkerüljük ezeket a nehéz helyzeteket csak erősítjük a félelmet és az elekrülő magatartást tanítjuk meg a gyermeknek.

Ehhez tartozik az is, hogy maradjunk realisztikusak: ha fél, hogy nem sikerül valami, ne azt mondjuk, hogy de biztosan sikerülni fog, hiszen tényleg előfordulhat hogy egyest kap, vagy nem tudja a választ stb. hanem arról biztosítsuk, hogy bízunk benne, és bárhogy is lesz tudja majd kezelni a helyzetet, meg tudja oldani.

Mesélj neki a szorongás jó oldaláról

A szorongás önmagában is nagyon nehéz, ne éreztessük a gyerekkel, hogy valamiért „más”, mert az csak fokozza a szorongását. Igen a szorongás miatt is lehet szorongani. De a szorongás önmagában nem csak rossz dolog:  eredetileg vadászó népeinket segítette a veszély elkerülésében. A szorongó gyerekek és emberek agya jól működik, konkrétan túl jól végzi a dolgát, egyszerűen csak ennyire meg akar védeni minket.

Ne add a szájába

Szülőként ezt bizony gyakorolni kell, főleg, ha kisebb gyerekről lévén szó nem tudja még úgy megfogalmazni a problémáját és kénytelenek vagyunk mi tippelgetni. De kerüljük a „félsz, hogy mérges lesz az óvónéni?”, vagy „félsz, hogy nem játszanak majd veled?” kérdéseket. Inkább próbáljuk rávenni, hogy ő fogalmazza meg a gondját: Hogy érzed magad a dogával kapcsolatban?

Minden híresztelés ellenére, ne készítsd fel előre

Még a jó dolgok is, mint szülinap, utazás félelmet válthat ki egy szorongó kisgyerekből, hiszen új helyzet, főleg, ha sokáig van ideje rajta agyalni. Mindig szólj előre, de ha lehet csak aznap, vagy maximum egy nappal előre. Akkor viszont mondj el mindent részletesen és biztosítsd, hogy mindent lesz ideje megismerni és te, vagy más ismerős ott lesz vele.

Személyesítsétek meg a szorongást

Rajzoljátok le a gyermek fejében aggodalmaskodó szörnyecskét, vagy ősembert. Nevezzétek el: Para Úr?, vagy Félős Feri?  De akár el is bábozhatjátok, játszhátok, ahogy Félős Ferit helyreteszi a kisfiad/kislányod és visszabeszél neki. Akár közösen mesét is írhattok, ahogy Para Úr otthon reszket, és amikor kimerészkedik mindenféle vicces, de jó dolog történik vele.

Próbáld ki a STOP módzsert (Renee Jain és a 7 lépcsős módszer alapján újragondolva)

• Stop – állj meg és vegyél háromszor mély levegőt a pocakodba, lassan fújd ki, közben gondolj arra, hogy kifújod a félelmedet
• Találd meg a túlzó gondolatot/aggodalmat és nézd meg, hogy tényleg reális-e
• Orientálódj a megoldás felé: mi a legrosszabb ami történhet? tényleg olyan rémes az? És valós az a gondolat? Gyűjts bizonyitékokat az ellenkezőjéről! (Pl egyesre írom a dolgozatomat, akkor lehet, hogy csak 3-as, vagy 4-es leszek év végén, de az átlagom nem romlik jelentősen. Viszont miért írnám egyesre, mikor tanultam rá és még ha rosszul is sikerül valószínűleg maximum 3-as lesz, ami nem befolyásolja úgy a jegyem)
• Pimaszkodj vissza a gondolatnak: beszélj vissza a túlzó gondolatnak. (Pl: senki nem fog játszani veled az oviban. Dehogyisnem, egyenesen én fogok odamenni hozzájuk és javaslok játékot! )

De teljesen gyakorlatias, egyszerű dolgok is rengeteget számítanak.

Követhető napirend

Legyen követhető napirendetek, amit a gyerek is tud és akár vizuális napirenddel, hetirenddel követni is tud. Minden reggel vegyük át, hogy mi fog történni. Milyen órák lesznek, és esetleg milyen ovi/suli utáni tevékenységek

Magnézium

A magnézium a szorongók nagy barátja csökkenti a stresszhormonokat, növeli a GABA termelést, ami helyreállítja a dopamintermelést. Magnéziumot már gyerekek is szedhetnek krém formájában, vagy keserűsós fürdőként (egy dl feloldva egy kád meleg vízben és 20 perc fürdőzés)

Súlyozott dolgok

Főleg, ha alvászavarokkal jár, de sima lecsengésként is nagy segítség a súlyozott takaró, vagy akár párna, öv, mellény is.  Az enyhe súllyal töltött súlyozott takarót eredetileg terápiás eszközként az autista/adhds/szenzoros gyermekek elalvását és mély egybefüggő alvását segítendő találták ki. Mély nyomás terápia néven vált ismerté. De mint miden jó dolog ez is elterjedt és ma már nehezen alvó, szorongó gyerekek és felnőttek egyaránt használják. Az enyhe súly által képzett folyamatos nyomás segít az alváshormon - melatonin - és a boldogsághormon szeratonin kibocsátását, nyugtat, relaxál. Egy finom meleg ölelés.

Mindfulness

A szorongás a jövőről szól, maradj a jelenben! Csináljatok sétákat a gyerkőccel, ahol tudatosan a jelenre koncentráltok, észreveszitek és megnevezitek az érzeteket, érzéseket, felfedezitek az arra szálló pillangót stb.

Vagy jó módszer egy kis vezetett meditáció elalvás előtt: a gyerek becsukja a szemét mi pedig szépen végigvezetjük a figyelmét a testén: gondolatban lazítsa el a lábujjait, lábfejét, lábát....

Fiziktai lecsengés

A stesszes, vagy nehéz helyzetek után legyen egy kis lecsengés: gyerek jóga a Youtubeon akár, pár egyszerű póz otthon anyával, egy könnyű vezetett meditáció szintén szülői segítséggel, vagy simán egy kis csepphintázás, akár mély nyomásos masszázs, a mozgás, mozgatás ritmusa nyugtató hatású.

lájkolj minket a Facebookon is!