Készítettünk 2 rövid tájékoztató füzetet a szenzoros integrációs zavarról védőnőknek, óvoda és gyógypedagógusoknak, gyermekorvosoknak, gyerekpszichológusoknak, mindenkinek aki nagy valószínűséggel érintkezik érintett gyermekekkel, hogy megkönnyítsük a szűrést. Gyorsan áttekinthető. Kérjük osszátok meg ti is kollégáitokkal.

A legfrissebb statisztikák szerint minden tizedik-huszadik gyermeket érintő rendellenesség a Szenzoros integrációs zavar (SPD), az ingerfelvevés zavara hazánkban még kevésbé ismert. Fontos, hogy mielőbb kiszűrjük ezeket a gyerekeket, mivel ez a láthatatlan rendellenesség nagyon meg tudja nehezíteni a sokszor kiemelkedően értelmes gyermek és a családjaik életét – főleg, ha meg nem értéssel párosúl – , ráadásul a korai fejlesztés kulcsfontosságú.

Mi az a szenzoros integrációs zavar?

Ezek a gyerekek minden ingert (látás, hallás, szaglás, ízlelés, érintés, egyensúly -vesztibuláris rendszer-, kémiai és a proprioceptív- különböző testrészek testhez viszonyított helyzetének érzékelése) vagy túl erősen vagy éppen kevéssé érzékelnek (inger kerülők, vagy inger keresők). Könnyen telítődnek a tömeg, a hangok, szagok, ruhán lévő cimke, gyűrött zokni stb okozta ingerekkel és „kiborulnak” (meltdown), ami a külső szemlélő számára hisztinek tűnhet.

Az SPD gyakran kísérő zavara az autizmusnak, ADHD-nak, de önálló diagnózisként is sok gyerek napjait nehezíti meg. (a szenzorosak alig több mint 30%a autista)

Mik a korai jelek?

• A mérföldkövek késedelme
• testi tűnetek: reflux, tej és gulténallergia, esetleg hipotónia, szopási és alvási nehézségek
• túl vagy alulérzékenység zajra, fényre, érintésre, fájdalomra, szagra stb
• válogatós evő – főleg textúra alapján válogat, nehezen próbál ki új dolgokat
• rugalmatlanság, szorongás
• esetlen mozgás, esik-kel, vagy kimondottan jó mozgás – sokat mászik, nincs félelemérzet
• folyamatosan mozgásban van, vagy épp ellenkezőleg passzív, hamar elfárad, lábujjhegyen jár
• esetenként akádolyozott beszédfejlődés – diszfázia
• szociális nehézségek, viselkedésbeli gondok, „hisztik”

2 évesen ezek a tűnetek már könnyen felismerhetőek, főleg ha nincs meg az 50 szó és diszfáziával párosul. Gyanú esetén két évesen érdemes szűrést ajánlani!

Hol tudják a diagnózist felállítani?

A diagnózist fejlődésneurológus, gyermekpszichiáter, a Beszédvizsgáló tudja felállítani, a hagyományos alapítványi felmérések kevésbé ismert mivolta miatt legtöbbször nem szűrik ki.

További információk

• szenzorosagyerekem.hu
• facebook.com/szenzorostalalka
• https://www.spdstar.org

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesülj az új bejegyzésekről!

Vagy lájkolj minket a Facebookon!