Szeretem a szenzorosságomat! - Milyen felnőttként szenzoros integrációs zavarral élni?
Ha igazán őszinte akarok lenni magamhoz, akkor ennek (rögtön a fenekem után ;) ) köszönhetem a férjemet. Neki a „jószívű, hippi” tetszett, aki vagyok. Értsd: szociálisan elég érzékeny és mindent elejt, nekimegy, elhagy. Ezek mind szenzoros „tünetek”, amik láss csodát szeretnivaló tulajdonságokká…